Most, hogy megkaptam az állást, nekiindultam a nagy Londonnak, hogy felfrissítsem a ruhatáramat. Nemcsak azért, mert már nagyon hiányzott néhány új ruha a lelkivilágomnak, hanem azért is, mert már az interjún közölte velem Darinka, hogy hivatalosan kell öltözködni. Nos, nem mondhatom, hogy nagyon sok ilyen cuccom van itt, és a 4 farmerom közül egy sem felel meg az elvárásoknak, szóval irány az Oxford Street!

Monikával mentem, ő is ruhabolond, és kb. 3 óra alatt abszolváltam a küldetés egy részét (másik részét holnap ebédszünetben, illetve munka után). Kitaláltam, hogy nem fekete, inkább sötétkék szoknyát veszek, és találtam is olyat a Zarában, ami átmenetet jelent a nagyon szigorú hivatali és a hétköznapi viselet között. Sötétkék szoknyához választottam egy sötétkék-fehér hosszanti csíkos puffos ujjú blúzt helyes sötétkék övvel, valamint vettem egy vajszínű hosszú Gap nadrágot.

Hazafelé már össze is állt a fejemben a következő heti "divatbemutató" keverve a régi és új ruháimat.

Azt egyébként szerintem még nem meséltem, hogy 1 órás ebédszünetem van 1-től 2-ig általában, és a közelben minden van az 1 óra értékes eltöltéséhez: 2 Starbucks, Tesco Express, Tesco Metro, Sainsbury's, Marks&Spencer Foodhall, Holland&Barrett, egy bevásárlóközpont, benne Zara, H&M és a kedvenc "nut" boltom, a Julian Graves.

Már szeretem a környéket, remélem, a munkát is szeretni fogom! Holnap már élesben nyomom...