2 hét aktív londoni bámészkodás után arra vetemedtem, hogy beszámoljak arról, mit viselnek az emberek a divat egyik fővárosában.
Ami elsőre feltűnik, hogy cipőkérdésben nincs egyetértés: van, aki már szőrös csizmában nyomul, és van, aki papucsban (gyakran barátnők, és egymás mellett sétálnak), egyébként a balerinacipő itt is nagy divat.
Ugyanez a helyzet megfigyelhető a felsőruházatnál is: tank top (=atlétatrikó) és nagykabát lazán megfér egymás mellett ugyanazon a napon ugyanabban az időjárásban.
Általánosságban megállapítható, hogy itt sokkal bevállalósabbak a nők mint otthon, főleg a fiatalok, és kevésbé uniformizáltak. Sok a szín és a különböző cuccokat minden logika vagy szépérzék nélkül pakolják egymásra (tisztelet a kivételnek).
Vannak persze elegáns nők is, amolyan Zara és MNG prototípusok, csak ők kevésbé izgalmasak. A legtöbb fiatal nő H&M DIVIDED stílusban öltözik, ebből sokkal nagyobb a választék itt, mint otthon; a Camden-i üzlet ötször nagyobb, mint a Váci ucai. Az ősz-tél slágerszíne a sötétlila, a sötétzöld és a szürke.
Nem tudom, hogy otthon is ennyire dívik-e a bokáig érő "legi" hosszabb (feneket még éppen takaró) pamutpólóval vagy kötényruhával, de itt most mindenki ezt hordja a már említett balerinacipellővel. Megmondom őszintén, engem is elkapott kicsit a bohémabb láz, de a ruhatár csak akkor lesz frissítve, ha a jövőbeli munkahelyemhez passzolnak ezek a vadabb göncök. Bár "legit" nem hiszem, hogy valaha is felveszek majd.
Ami még feltűnt, hogy a nők itt már elkezdték a szoknyát a derekukon hordani, és ha jó a fazon, akkor nem is szabad tőle félni, mert nagyon nőies megjelenést kölcsönöz, kihangsúlyozza a vékony derekat, eltakarja a kicsit szélesebb csípőt. Nekem nagyon tetszett, amikor egyet felpróbáltam.
Amit nem tudok hova tenni, az az, hogy a lányok olyan trikókat hordanak, melyeknél a kar bebújtatására használt kivágás háromszor akkora mint kellene, így oldalt kilátszik a melltartójuk, de teljesen. Ezzel még barátkozni kell.
Van egy halom olyan üzlet, ami otthon még nem létezik, a designer cuccokon kívül azonban csak a GAP-et honosítanám meg. Sajnos Budapestre a kínai piacokon kapható hatalmas márkajelzésű pulcsik és kardigánok jutnak el, ennek megfelelően szkeptikus is voltam az első látogatásomkor, de kellemesen csalódtam. Jó minőségű, egyszerű alapcuccok normális anyagból elérhető áron! (Nem vagyok biztos abban, hogy a Peek&Cloppenburg-ban nem lehet GAP cuccokat venni, de választékban tuti London a nyerő.) Sok a gyapjúholmi, ami számomra pech, mert irritál, de aki szereti, annak egész arzenált kínálnak. Külön jó még a GAP Body elnevezésű irány, ami kifejezetten otthoni használatra szánt kényelmes nadrágok és pólók családját takarja.
Nem sok egyedi boltra bukkantam eddig, de amire igen, az Notting Hill Gate-nél található, pl. Yumi és Uttam London. Ezek a ruhák romantikusan nőiesek és részletgazdag megoldásokkal lettek megbolondítva. Az Uttamnak van webshopja is, érdemes a Google-ben rákeresni.
Van egy üzlet, sajnos nem emlékszem a nevére, ahol kevésbé jó minőségű pólókat lehet kapni, viszont mindegyik egyedi mintázatú/nyomású/szövegezésű, ezek is egész jók, csak a silány anyagminőség miatt nálam kizárva.
Aki nem akar sokat ruhára költeni, az megtalálja a számításait a Primarkban, ahol 4-5 fontért már lehet szinte bármit venni, de túl hosszú életet nem szabad nekik jósolni, mert a Primark sajnos a legalacsonyabb minőséget takarja. Viszont az üzlet mindenhol mindig tele van, és rengetegen vásárolnak itt. Üzletenként átlag 10-15 kassza van, mégis sorba kell állni a fizetéshez, nem is keveset.
Befejezésképpen pedig az abszolút kedvencem egy fekete PUMA London póló, amit szerintem hamarosan magamévá is teszek, csak ahhoz legalább egy lépéssel közelebb kell kerülni a munkához, legalábbis így állapodtam meg magammal. Éljen a jutalmazó vásárlás! :))
