Nagyon vártam ezt a filmet, úgyhogy rögtön az első napon meg is néztem Diával moziban (Vue Shepherd's Bush), de akármennyit gondolkodtam rajta azóta (tegnap óta), egyszerűen nem tudom azt mondani, hogy ez egy kifejezetten jó film.

Az ötlet maga nagyon tetszett, és ezért is voltam rá ennyire kíváncsi, az alapszituáció szerint ugyanis Sacha Baron Cohen tényleg Bruno lett egy kis időre, és a moziban szereplő néhány helyzet igencsak valóságos szereplőkkel valóságos helyzetekben zajlik. Pont mint a Borat annak idején, amit mindenki imádott.

Viszont Bruno nem szeretnivaló, hanem provokatív, sokkoló, nem egyszer gusztustalan és ízléstelen. Nem lehet rám azt mondani, hogy prűd vagyok, de amennyi hardcore szexjelenet meg nemi szerv volt ebben a filmben, az már helyenként nálam is kicsapta a biztosítékot.

A sztori harmatgyenge: Bruno, az osztrák tévésztár Amerikába megy, hogy ott legyen belőle "celeb". Megpróbál mindent: saját tévéshow, interjúkészítés sztárokkal, közel-keleti konfliktuskezelés, gyermekörökbefogadás és heteroszexuálissá válás. A végén persze sikerül neki híressé (hírhedtté?) válnia, de ez a nézőt valahogy nem tölti el a szokásos hepiend érzéssel. 

Azt viszont be kell látni, hogy Sacha Baron Cohen valami hihetetlen tehetség, hogy ilyen karakterszerepeket, mint Ali G, Borat és Bruno ennyire hitelesen képes előhozni magából. Az egy dolog, hogy külsejében kaméleonként változik ezekhez a figurákhoz, de tőzsgyökeres angolként olyan zseniális akcentussal tud beszélni, hogy le a kalappal. Mivel a német angol akcentust különösen imádom, így élvezettel hallgattam másfél órán keresztül Bruno hablatyolását.

Ennyit tudok a filmről elmondani...Készüljön fel mindenki a homoszexuális szexjelenetekre, ahol mindent, de tényleg mindent megmutatnak. Pénzt azért nem nagyon éri meg rá kiadni, de egyszer meg lehet és érdemes is nézni már csak a valóságos jelenetek és Sacha Baron Cohen miatt is.