1 éve az egyiptomi túra utáni gyomorpanaszoktól sújtottan fetrengtem az ágyamban, és még dolgozni sem mentem.

2 éve szívecskés pólóban pózoltam a Polomania honlapján, és Dettkével a Széchenyi-fürdőben töltöttük a romantikus estét.

3 éve ez volt: zsuinhelsinki.blogspot.com/2006_02_01_archive.html ,sajnos az a baj, hogy nem tudom külön linkelni kizárólag a Valentin-napos bejegyzést, szóval görgetni kell lefelé egy darabig.

Sokat gondolkodtam, hogy mi történt 4 éve (mert 2 napja tudom, hogy nosztalgikus bejegyzés lesz ebből a Valentin-napból), és rájöttem, hogy akkor is beteg voltam, és nem tudtam elmenni a Bahnhofos bulira, ahol Barbie-ként Ken-t akartam meghódítani.

5 éve volt az egyetlen olyan Bálint-nap, amikor boldog párkapcsolatban éltem, viszont az a nap épp a volt kedves sokadszori piackutatás szigorlatával esett egybe, így a sok stressz miatt nem ünnepeltük (ha jól rémlik...remélem, nem fog kiderülni, hogy igazából fantasztikus romantikus vacsink volt, és kaptam egy kazal virágot, csak nem emlékszem már!).

Az elmúlt évek sikertörténetein felbuzdulva idén igyekeztem a hangsúlyt 14-éről inkább péntek 13-ra helyezni, és abszolút bejött. Miután tegnap egész nap a hotelben a Valentin-napi menüt ajánlgattam, 9 magasságában átruccantam a Primrose Hill-re a srácokhoz egy lájtos házibulira. Ott volt Attis, Dani, Erká, Pál, Robi, majd később megérkezett Dia is. Pál csinált lepényhalat valami isteni szósszal, én meg asszisztáltam a krumpli elkészítéséhez, közben pálinkáztunk, boroztunk, cidereztünk, elsétáltunk a Primrose Hill tetejére, körbenéztünk, meglátogattuk az Opressort (nagyon kemény járgány, Prestonnál lehet róla fotókat találni), majd elkezdtünk pókerezni.

Megmondom őszintén, hogy én a pókerrel mindig úgy voltam, hogy amit túl sokat nyomnak és túl trendi, az nem érdekel (mint a Star Wars), ezért kicsit fáztam ettől, főleg, hogy a szabályokkal nem is voltam tisztában. De Dia, a póker koronázatlan királynője elmagyarázta, és egész hamar felfogtam, annak ellenére, hogy előtte pálinkáztunk, boroztunk, cidereztünk. Nem mondom, hogy bankot raboltam, az 5 font alapnak már az első kör után magamban búcsút mondtam, de azért lelkesen játszottam. Aztán hajnali 4-kor bedobtam mindenem, amim volt, mert arra hajaztam, hogy a másik blöfföl, és ekkor elmentem aludni. Fogalmam sincs, hogy a srácok meddig nyomták, Erká után én voltam a második, aki kiesett. Közben annyit ökörködtünk, hogy a könnyünk folyt sokszor! Robi nagyon keményen nyomta a blind-ot, minden körnél kellett neki 2 percet imádkozni, hogy eldöntse, hogy akar-e zsetont dobni vagy kiszáll, mert zseton nélkül nem játszik.

Ma reggel hazabuszoztam, és nosztalgiáztam kicsit azokon az időkön, amikor még ott laktam, olyan szép az a környék! Nyugis, igényes, szanatóriumos. Szépen átsütött a nap a felhők között, meleg is volt, szóval tetszett ez a délelőtt. Hazafelé vettem kaját, buli utáni szokásos készétel lesz a menü, főzés majd talán holnap, egyelőre rengeteg a dolgom, mert még mindig két személyre van megágyazva nálam, pedig Timi egy hete aludt itt, ezen kívül nincs tiszta ruhám, el kellene olvasnom a Kingswaytől kapott levelet, és még egy csomó más dolog is!