Tegnap a srácokkal (Attis, Dani, Robi, stb.) egy "secret location" buliba mentem, amit úgy kell elképzelni, hogy csak az esemény előtt egy héttel mondják meg, hogy hol lesz, és általában valami raktárépületet választanak helyszínnek.

Szerencsémre a mostani hely (ami Daniék szerint ugyanaz volt, mint az előző) közel volt hozzám, túl sokat nem tudtam a fellépőkről (most sem), de mentem, mert kell a buli is, nem csak mindig a kaland!

A srácoknak sikerült 45 percet váratniuk a London Bridge-i metrómegállóban, ami olyan szinten kiverte nálam a biztosítékot, hogy megérkezésük után fél óráig élvezhették, hogy mennyire kellemes társaság vagyok akkor, amikor így felbőszítenek. Kicsit feszengtek, de megérdemelték (konkrétan nem voltam hajlandó megszólalni azután, hogy köszönés helyett leoltottam a fejüket).

A buli nem volt rossz, de kiemelkedően jó sem, techno ment ezerrel, a nagyteremben a kopogós fajta, a kisteremben volt némi változatosság, úgyhogy Danival ott vertünk tanyát. Láttunk extrém csajokat, de már meg sem lepődöm a szereléseiken. Sőt, kezd megtetszeni a "trash" stílus, csak még nem érzem magaménak (bár a legi már az első lépés!).

Egynek jó volt, végülis nem bántam meg, hogy nem mentem haza az első 20 perc várakozás után.