A szombati lájtos 2 órás délutáni alvás után Danival ellátogattunk a Tate Modern-be, hogy még éppen elcsípjük a Rodchenko & Popova, avagy az orosz konstruktivizmus kiállítást. Sikerült úgy kiválasztani napot, hogy még egy kortárs zenei produkciót is kapjunk a vizuális élmény mellé, sőt, 1920-as évekbeli némafilmet is láttunk.

Nagyon élveztem az estét, és csak úgy szívtam magamba a kiállítás minden egyes darabját. Nem véletlen, hogy záráskor, azaz este 10-kor az utolsók között dobtak ki minket a helyről. Azt hiszem, 14 termen keresztül csodálhattuk a konstruktivista orosz művészet remekjeit, és annyira gazdag volt az egész, hogy alig tudtam betelni vele. Folyton ezt ismételgettem: "Fú, ez nagyon jó!", "Ez mennyire állat!", stb.

Amellett, hogy főként festményeket néztünk, láttunk installációkat, textílterveket, orosz plakátokat (ezek nagyon megfogtak: ahogy kollázsszerűen tették a képre a képet, hogy aztán összeálljon egy egésszé, na, ez a Photoshop!) és színházi díszletterveket.

Azt hiszem, beleszerettem a konstruktivizmusba! A kiállítás egyébként jövő vasárnapig tekinthető meg, 10 font körül van a jegy. Elhatároztam, hogy júniusban kiváltom a Tate tagsági kártyát, hogy ingyen látogathassam a kiállításokat, és kedvezményt kapjak a shopban.

Ma egyébként Katával elindultunk a Banksy kiállításra is, de sajnos zárva volt, én meg kút voltam, hogy nem néztem meg előtte. Helyette a V&A Múzeum ékszertárlatára mentünk, de annyira sok minden mesélnivalónk akadt egymásnak, hogy alig láttunk valamit a gyűjteményből, úgyhogy inkább kiültünk a múzeum parkjába. A Banksy szombaton ér véget, úgyhogy addig el kell mennem mindenképpen!