Már nagyon mennék haza, és nem jók a hétkönapok a hotelben! A 12 órából kb. 4-et unatkozom, mert csak álldogálni kell, vendég sehol, szörnyű! Reggel sokkos állapotba kerültem, amikor nem jött a mai társam, mert szegény nem tudta, hogy be van osztva. Hirtelen belekerültem a mélyvízbe, de megoldottam!

A reggelem fénypontja az volt, amikor találkoztam Vele (akibe majdnem...), aki rávilágított arra, hogy valamit tegnap elfelejtettem lefűzni, és legközelebb, ha plusszmunkát csinálok nekik éjszakára, akkor fizetnem kell 5 fontot, vagy meghívni egy italra, vagy sütire. Ha az otthoni énem lett volna abban a pillanatban az irodában, akkor azonnal rávágtam volna, hogy oké, az italt választom, és már mehetünk is, de persze, nem volt ilyen nagy a szám! :)

Miután a nap folyamán kölcsönösen megerősítettük barátságunkat a Facebookon, este megkukkantottam a képeit, és találtam olyan félmeztelen fotókat, amitől még rutinos versenyzőként is megrogyott a térdem, és ez biztos nem az akkor már 11 órája tartó állás eredménye volt! Szóval projekt van, kihívás van, kaland van! Mivel nem tervezem hosszúra a hoteles karriert, nem izgat a kollegiális viszony, amit igyekszek majd kicsit szorosabbra fűzni, ha visszatérek Londonba.

Hétfőn lemaradok az első közös buliról, de állítólag minden hétfőn van, úgyhogy a következőbe majd becsatlakozom. Annyira jó ez a csapat!

Ma megérkezett a bankkártyám, nagyon vicces, Miss Z Zolyomi a név rajta! Itt olyan hihetetlenül rugalmas az ügyintézés, hogy kedden a neten kértem, hogy ma a hotelbe szállítsák ki, és így is lett, nem semmi!

Most alvás következik, és holnap még kibírom a 12 órázást, és utána hajnalban hazaaaaaaaaaaaaa!!!!!! Juhúúúúúú! :DDDDDD