Szépen-lassan azért csak telnek a napok a hotelben, kis izgalom mindig akad: ma a sok arab vendég, tegnap egy kövér hisztérika, aki Chris-ünket "ostoba kisfiú"-nak nevezte, aki erre kiparancsolta a hotelből, majd rájött, hogy a nő egy vendég, ezért visszaparancsolta a szobájába. Zajlik az élet itt is.

De az az igazság, hogy engem már csak az érdekel, hogy végre hazamenjek, találkozzak mindenkivel, programozzak, beüljek, mozizzak, teázzak, bulizzak, beszélgessek. Így a hoteles napokat is csak múlatom, hadd teljen, annál hamarabb jön el a 22-e.

Közben persze itt-ott alakulnak a dolgok, reménytelen esetek tömkelegével állok szemben, de ez mintha már megszokott lenne. Azzal nyugtatom magam, hogy minden úgy lesz, ahogy annak lennie kell!

Holnap buli lesz a hotelesekkel, mert az egyik magyar lány, Renáta, elhagyja a Kingsway-t, és csapunk egy kis búcsúmulatságot a kedvéért. Úgyhogy este 8 után felveszem az új csizmám, beöltözöm nőnek, és irány a sarki pub!

Majd beszámolok! :))