Az összes lakótársam hazament Magyarországra hosszabb-rövidebb időre, úgyhogy egyedül maradtam a kecóban. Tegnap napközben végig ment a tévé, hogy legyen valami háttérzaj, de mára már az sem kell.

Amellett, hogy nagyon fura egy ekkora lakásban egyedül lenni, megvannak az előnyei, például fűtök éjjel-nappal. Na, nem mondom, hogy hőség van, de kellemes az idő, és nem kell pulóvert felvennem a lakásban.

Egyelőre még csak szokom a dolgot, és folyton attól parázom, hogy nehogy kizárjam magam, mert akkor jövő szerdáig gubbaszthatok a lakás előtt, mire megérkezik Peti. Sosem hagytam még itthon a kulcsomat, de most különösen vigyázok.

Az elmagányosodás ellen elhívtam néhány barátot az üres estékre. Tegnap Monika jött át, és beígértem neki egy olasz vacsit tiramisu-val, és nagyon jól sikerült. Cukkinis-tejszínes tésztát főztem kecskesajttal a tetején, és a máskor 4 embernek elég tiramisu nagy része is elfogyott (még csomagoltam Monikának a hazafele útra is). Megittunk egy üveg bort a vacsi közben, és rengeteget beszélgettünk.

Holnap jön át Dénes és Dóra, és rakott krumplit főzünk, meg iszunk egy kis Unicum Nextet.

Egyébként ma és holnap délután is megyek interjúra, nagyon kíváncsi leszek. A mai szerintem "téves riasztás", de a holnapi komolynak tűnik. Tegnap egyébként meglódult a szekér (végre valahára), jött néhány érdeklődő telefon, e-mail, és van a tarsolyban remélhetőleg még 2 interjú valamikor jövő hétre.